Az átlátható jegyzetek művészete #sulitipp

Ismét a végéhez közeledik a nyár, jön a suliidő, ideje hát vetni egy pillantást az ehhez kötődő problémákra, gondolatokra, érzésekre. A legtöbben úgy kezdjük az évet, hogy most majd minden korábbinál többet fogunk tanulni, de ezek a tervek bizony gyakran feledésbe merülnek. Ennek persze több oka lehet, de az egyik leggyakoribb talán, amikor idővel arra leszünk figyelmesek, hogy a jegyzeteink teljesen használhatatlanná, és átláthatatlanná válta. A jelenség szerintem mindenkinek ismerős, a kérdés már csak az, hogy hogyan előzhetjük meg mindezt.

Jegyzeteljünk, oké, de mégis hová? Erre a kérdésre persze sokan rávágnánk, hogy füzetbe, mert hova máshova, de az olyan iskolákban, ahol toleránsabbak a tanárok, számtalan egyéb alternatíva is felmerülhet, ezek közül az egyik leghasznosabb a gyűrűskönyv. Bármennyire is törekednek a tanárok az anyag folyamatában történő leadására, rendszeresen előfordul, hogy valamit mégsem úgy tagolnánk, ahogy szeretnék, vagy épp magunk sem tudjuk, hogy később mi alapján szeretnénk rendszerezni az anyagokat. Ekkor lehet tökéletes választás egy gyűrűskönyv beszerzése, ugyanis így ha minden témakört külön lapra írunk, később kényelmesen elrendezhetjük őket, és ha például egy betűrendbe rendezett definíciógyűjteményre vágyunk, ez is könnyedén kivitelezhető, hisz minden újabb anyagot oda fűzhetünk bele, ahová szeretnénk. Egyéb alternatíva lehet a “papírkupac dossziékban” megoldás, ennek is megvannak az előnyei, ez például ismétléskor lehet hasznos, könnyen kiszelektálhatjuk hogy mit tudunk, és mit nem, anélkül, hogy bármit is tépkednünk, vagy bontanunk kéne, illetve a későbbiekben átrendszerezhetjük a dolgainkat. Persze a jó öreg füzetek mindig hű társak maradnak ettől függetlenül, feladatmegoldáshoz például a legtökéletesebbek, a nagy mennyiségű gyakorlás nem repül szét, és mindig kéznél van. Használhatjuk jegyzetelésre is, viszont ekkor javasolt kiemelten odafigyelni arra, hogy a jegyzetek rendszerezésébe ne csúszhasson hiba, és ha esetleg hiányoznánk, akkor az ez alatti anyagnak is helyet kell hagynunk.

Ha gyűrűskönyvek használata mellett döntünk, akkor célszerű kihasználnunk az ebben rejlő lehetőségeket. Itt mindenképp érdemes kiemelni a rendezhetőséget, ez talán a legkomolyabb érv, ami emellett szól, illetve az elválasztás lehetőségét. Akár boltban is vásárolhatunk különféle elválasztókat, amelyek lehetővé teszik, hogy a fejezeteket, vagy logikai egységeket elkülönítsük egymástól, ezáltal átláthatóbbá téve a könyvünket. Javasolt lehet továbbá, hogy minden oldal tetején szerepeljen cím, vagy valami jelölés, így mégkönnyebben megtalálhatjuk amit keresünk. Számtalan féle gyűrűskönyv van forgalomban, amire célszerű ügyelni az a méret (A5 vagy A4 – rövidebb anyagrészek esetén az A5-ös verzió a kényelmesebb, hosszabb anyagoknál, vagy ábráknál viszont az A4-es a javasolt), a borító minősége, a vastagság (ez határozza meg, hogy hány lap fog beleférni), a lyukasztás típusa (a háztartások nagyjában fellelhető lyukasztók általában csak a két lyukas lefűzőkhöz jók!), valamint érdemes lehet olyan verziót választani, aminek a borítója belső felén található zseb. Ez tökéletes hely pár előre lyukasztott lap tárolására, hogy ezzel már ne kelljen bent bajlódnunk, vagy a kapott feladatlapokat is elhelyezhetjük ide, ha nem akarjuk kilyukasztani őket. Célszerű lehet egy-egy lefűzős genotermet is beszerezni, hasonlóképp a kapott lapok órai lefűzésére. Megfelelő odafigyeléssel tehát ez is lehet olyan kényelmes és egyszerű, mint egy füzet vezetése, cserébe számtalan extra előnyt kapunk, amik néha bizony megkönnyíthetik az életünket.

Ha inkább a külön lapokra jegyzetelés mellett döntünk, akkor óvatosnak kell lennünk, itt ugyanis elég nagy a veszélye egy-egy oldal elhagyásának, ami néha okozhat galibát. Olyan szempontból viszont kényelmes, hogy egyszerre kiteríthetjük egymás mellé az anyagot áttekintéshez, ami bizonyos tantárgyaknál (például egy gigantikus hosszúságú matematika feladatnál) sokat dob az átláthatóságon. A sorrend könnyen variálható, így a már megtanult oldalakat akár hátra is tehetjük a kupac aljára, majd később bármikor előkaphatjuk, nem kell hozzá nyitogatni a gyűrűket, a kategorizálás viszont már bonyolultabb. Használhatunk nem lefűzős genotermeket, vagy vehetünk még több dossziét, ezeket pedig felcímkézhetjük, így viszont rohamosan nőhet a magunknál tartandó dolgok száma. Az egységes formátumú címek használata természetesen itt is javasolt, és ebben az esetben is meggondolandó, hogy A5-ös vagy A4-es formátum a célszerűbb adott célokra. Fontos megjegyezni, hogy akár dossziéba, akár gyűrűskönyvbe nem feltétlen csak fehér lapokat tehetünk, használhatunk színes, vonalas, vagy négyzetrácsos papírokat is, sőt, néhol akár milliméterpapír, vagy ötvonalas lap is indokolt lehet, és egy tantárgyhoz is használhatjuk őket vegyesen, míg egy füzet belíve általában azonos mintájú.

Persze ettől függetlenül személyes preferencia, vagy tanári kérés hatására dönthetünk a füzetek használata mellett is. Előnye, hogy általában egyben marad, nem esik szét, nehéz tehát elhagyni belőle oldalakat, azonban az utólagos rendezés nem lehetséges, és a kategorizálás is nehezebb, bár ez megoldható, például fülek használatával. Választhatunk spirálfüzeteket is, amik általában nagyobb lapszámmal kaphatóak, itt azonban figyelni kell, hogy matematikából például a szerkesztő eszközök beleakadhatnak a spirálba, vagy egyes órák nagy, duplaoldalas ábráit sem olyan könnyű így megszerkeszteni, illetve itt még fontosabb az átláthatóság kérdése.

Ha kiválasztottuk, hogy milyen módon fogunk jegyzetelni, akkor ideje áttérni az átláthatóság alapjaira. Óra elején célszerű mindig megjelölni valahol az adott dátumot, akár a címben, akár a külső margón kívül, de minden esetben egységes helyen, ez ugyanis fontos támpont lehet a visszakeresésnél. Apropó címek… használjunk több szintű címsorokat. Nem feltétlen csak a főbb témákat érdemes címekkel elválasztani, hanem a kisebb témaköröket is, egy biológia órán például egy főcím lehet az állatok, egy alcím az emlősök, és egy másodalcím az adott állat neve. Hogyan érhetjük el, hogy a címek kitűnjenek a többi adat közül? Használhatunk nagybetűs írásmódot, nagyobb betűméretet, de akár színeket is, ha van nálunk például egy rakás tűfilc. Sőt, akár fejezetenként más színnel is jelölhetjük őket, ezáltal mégszebbé téve a jegyzetet. A kiemelés egy eszköze lehet az aláhúzás is, de ezzel azért jobb óvatosan bánni, nem néz ki jól nagyobb mennyiségben.

Oké-oké, vannak címeink, de mi kerüljön közéjük? Ez ismét egy jó kérdés, és eléggé a tantárgy válogatja. Célszerű minden tantárgy sajátosságaihoz kidolgozni egy jegyzetelési stratégiát. Vannak órák, ahol a sima felsorolások a leghatékonyabbak. Itt arra célszerű ügyelni, hogy túl sok szint azért ne legyen, mert a negyedik-ötödik után már könnyen megkavarodnak a dolgok. Vannak helyek azonban, ahol a sima felsorolásos megoldás nem igazán alkalmazható.

Történeti dolgoknál, például önéletrajzoknál, nyugodtan használhatunk idővonalas jegyzetelési formát, ezáltal átláthatóbbá válik az események sorozata. Hasonló elvet követve kiemelhetünk akár szavakat, vagy kifejezéseket is, ha épp definíciókat írunk egymás alá, vagy gyakorlatilag bármit, ezzel jól kereshetővé téve az irományunkat. Ennél a módszernél amire mindenképp ügyelni kell, az a megfelelő “behúzás” használata, így lesz ugyanis átlátható az idővonal.

További remek eszközeink a nyilak. Ezeket sok helyen használhatjuk elágazások jelölésére, és ha csak néhány csoportot alkotunk velük, akkor ezeket hasábként használva később könnyedén összehasonlíthatjuk őket az azonos, vagy eltérő tulajdonságaik alapján, persze amíg győzzük hellyel. Használhatjuk őket akár ok-okozati összefüggések jelölésére is, vagy helyváltoztatás szimbolizálására, ezáltal könnyen és gyorsan rögzíthetjük az információkat.

Előfordulnak dolgok, amiket viszonylag gyakran kell leírnunk, például történelemben azt, hogy valaki meghalt. Ezeket jelölhetjük egységes szimbólumokkal, például ennél a mintánál kereszttel, így gyorsabban tudunk majd jegyzetelni, mégis megőrizhetjük az átláthatóságot. Bizonyos alapvető jelek mindenki számára egyértelműek, így egy keresztről, vagy egy pipáról nem igazán szükséges ábramagyarázatot írni, más jelek esetén viszont akár ezt is megtehetjük a füzet hátulján.

Ezek persze csak ötletek, az átlátható jegyzethez ezek megfelelő, együttes alkalmazása, és némi odafigyelés szükséges, összességében azonban mindenképp megtérül a befektetett energia, tanulni ugyanis később valószínűleg a füzetünkből fogunk (sőt, érettségi előtt is jó lehet egy kis ismétlés). Ezek a jegyzetek jelenleg tehát átláthatóak, azonban valamit még azért lehetne rajta csiszolni, ez pedig nem más, mint a kiemelés. Főleg azoknak, akiknek viszonylag grafikus a memóriájuk, hasznos lehet némi színt vinni a leírtakba, természetesen szövegkiemelővel. Hangsúlyozom, hogy ez nem feltétlen segítség mindenkinek, azonban egy grafikusabb memóriájú embernek nagyon sokat segíthet, ha bizonyos szabályok szerint (pl. embereket kékkel, fogalmakat pirossal, eseményeket sárgával, stb.) kiemelünk egyes szavakat. Hogy ez épp kinek hasznos és kinek nem, azt célszerű egy-egy alkalommal kipróbálni.

Mostanra remélhetőleg nagyjából összeállt a fejünkben a kép, hogy miként tehetünk átláthatóvá egy jegyzetet, és hogy a tanév során hogyan rendszerezhetnénk a tanulni valókat. A bejegyzésünk végeztével egy dologtól azonban mindenképp szeretnélek óva inteni titeket. A szövegkiemelő egy nagyon hasznos eszköz, de a könyvben a részletek kiemelése nem ér fel egy jegyzettel. Azzal, hogy az anyagot elolvassuk, értelmezzük, és a saját megfogalmazásunkkal leírjuk, jóval közelebb kerülünk annak megtanulásához, mint ha csak kiemelnénk őket. Következzen zárásként néhány kérdés, amik még a bejegyzés kapcsán felmerülhet, és persze a válaszok rájuk.

Érdemes hibajavítót használni?
Ez a kérdés sokszor előkerül, és mindenkinek más róla a véleménye. Mivel a különféle hibajavítók színe általában nem egyezik a papíréval, illetve általában más módon sem illik bele az összképbe, így sokkal többet tud rontani egy jegyzet átláthatóságán, mint egy áthúzás. És mivel hivatalos iratokon sem használható, így jobb mihamarabb elbúcsúzni tőle.

Ceruzával vagy tollal érdemes jegyzetelni?
Mindenképp tollal, a legegyszerűbb megoldás a sima golyóstoll. A színes elemekhez pedig használhatunk színes golyóstollakat, illetve esetleg tűfilceket, ezek gyakran hasznosak lehetnek jegyzeteléskor, célszerű magunknál tartani párat. Ha tudunk kényelmesen töltőtollal írni, akkor ez is egy remek alternatíva lehet, de javasolt ilyen esetben viszonylag gyorsan száradó tinta használata. A ceruza semmiképp nem javasolt, könnyen maszatolódhat, kophat, és még hegyezni is kell, hogy mindig megfelelő vékonyságú legyen.

Már tudok átláthatóan jegyzetelni, de hogyan tanuljam meg az anyagot?
Erre a kérdésre is hamarosan válaszolunk egy másik sulitippben. Ha szeretnél mindig naprakész lenni, akkor kérheted tippjeinket Messengerben, így soha nem maradsz le semmi frissről. A közeljövőben az ideális iskolai felszerelés, a tanulás, illetve az iskolai beilleszkedés kérdései kerülnek majd elő. Klikk a gombra, hogy a tippek maguktól rád találjanak!